Apja halála után vette át a kőbányai üzem vezetését, és akárcsak apja, ő is a sörgyárban tanulta meg a mesterséget. Irányítása alatt szépen gyarapodott a gyár és a család is, feleségül vette nagyapja egykori riválisának, Haggenmacher Henriknek a legkisebb lányát, Berta Lujzát, és ő volt az, aki megvásárolta és mintagazdaságá fejlesztette a Brunszvik kastélyt és birtokot. 

Apja 1905-ben hozta létre a részvénytársaságot, amelyről 1907-ben vált le a kőbányai gyár, amely így már teljes egészében Jenő vezetése alá tartozott, bár apja és testvérei névleg még a gyár vezetői pozícióiban maradtak.

Jenő felesége családjától, a Haggenmacherektől kapott segítséget a gyár napi ügyeinek intézésében. Sőt a gyár jövője is részben tőlük függött, hiszen Jenőnek és Lujzának először ikrei születtek, akik pár napon belül meghaltak, majd ezt követően három lányuk, akik az Erzsébet, Mária és Anna-Mária névre hallgattak.

Jenő nem csak a sörgyárat fejlesztette, hanem az apja által vásárolt Brunszvik kastélyt is hamar mintagazdasággá formálta, ahol egy méntelepet is létrehozott, hogy hódolhasson lovas szenvedélyének.

A boldog éveknek a háború vetett véget, amely nem csak gazdasági szempontból volt jelentős a Dreherek számára, hanem több családi tragédia is beárnyékolta az amúgy is borús éveket.

Tetszett? Oszd meg a történetet te is!