Kevesen tudják, hogy ki is Aschner Lipót, pedig egy olyan magyar gyárat hozott létre, amely ma akár a Phillips-szel vagy a General Electric-kel is versenyre kelhetne. Még a hazai Forbes is 10 oldalas cikkben emlékezett meg róla és gyáráról, a Tungsramról.

Ő nem Aschner Lipót. Ferdinand Porshe volt a náci Németországban született Bogár egyik tervezője.

Bár többségükben a Millennium Mágnásai közt olyanokat találunk, akik ezüstkanállal a szájukban születtek, ám Aschner Lipót nem közülük való volt. Pénzszűke miatt csak négy polgári osztályt végzett el, ezután pedig már munkába is állt, mindössze 14 évesen.

Szerencséjére jó helyre került, egy Egger Béla nevű kisiparos fogadta be inasnak, akinél ezidőtájt dolgozott Ferdinand Porsche is. Az Egger és társai vállalat az ekkoriban úttörőnek számító, elektromos áramot felhasználó eszközöket, telegráfot és villanykörtéket gyártottak. Ők készítik el az 1873-as bécsi Világkiállítás egyes részeihez a világítást.

Lipót tehetségét hamar felismerik a cégnél, így karrierje ugyanolyan gyorsan indul be, mint ahogy az új iparág is. Az elektromosság és az izzók iránti igény hatalmas tempóban bővül. A cég 1899-ben két részre válik szét, a bécsi és a pesti üzemek külön vállalatba szerveződnek, és létrejön a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank támogatásával az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.

Tetszett? Oszd meg a történetet te is!

Érdekelnek a mágnások? Kövess minket a Facebookon!

A szöveg forrása: OSZK

Kevesen tudják, hogy ki is Aschner Lipót, pedig egy olyan magyar gyárat hozott létre, amely ma akár a Phillips-szel vagy a General Electric-kel is versenyre kelhetne. Még a hazai Forbes is 10 oldalas cikkben emlékezett meg róla és gyáráról, a Tungsramról.

Bár többségükben a Millennium Mágnásai közt olyanokat találunk, akik ezüstkanállal a szájukban születtek, ám Aschner Lipót nem közülük való volt. Pénzszűke miatt csak négy polgári osztályt végzett el, ezután pedig már munkába is állt, mindössze 14 évesen.

Szerencséjére jó helyre került, egy Egger Béla nevű kisiparos fogadta be inasnak, akinél ezidőtájt dolgozott Ferdinand Porsche is. Az Egger és társai vállalat az ekkoriban úttörőnek számító, elektromos áramot felhasználó eszközöket, telegráfot és villanykörtéket gyártottak. Ők készítik el az 1873-as bécsi Világkiállítás egyes részeihez a világítást.

Lipót tehetségét hamar felismerik a cégnél, így karrierje ugyanolyan gyorsan indul be, mint ahogy az új iparág is. Az elektromosság és az izzók iránti igény hatalmas tempóban bővül. A cég 1899-ben két részre válik szét, a bécsi és a pesti üzemek külön vállalatba szerveződnek, és létrejön a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank támogatásával az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.

Tetszett? Oszd meg a történetet te is!

Érdekelnek a mágnások? Kövess minket a Facebookon!

A szöveg forrása: OSZK

Richtert nemcsak gazdasági motivációk hajtották a jobb és hatékonyabb gyógyszerek előállítására. Miután hazaérkezett Magyarországra, megkapta örökségét és az engedélyt a Sas Patika megvásárlására, majd meg is házasodott.

Feleségéül Winkler Annát választotta, és ez a döntés mindkettejük számára egy életre szólt.

Miközben Richter a patika ügyeivel és új gyógyszerek előállításával foglalkozott, Anna terhes lett közös gyermekükkel. Richter számára különösen fontos lehetett, hogy születendő gyermeke biztonságban jöhessen világra, és felesége, Anna is láthassa felnőni gyermeküket, hiszen ő mindkét szülőjét kiskorában veszítette el.

Az organoterápiának köszönhetően Richternek sikerült olyan hormonokat előállítani, mint a tonogén, amely érszűkítő hatású adrenalin, és az oxitocin, amelyet még ma is szülést megindító szerként használnak.

Ezeknek a gyógyszereknek is köszönhetően megszületett Anna és Gedeon egyetlen gyermeke, László.

Richter fejében ekkor fogalmazódhattak meg azokat a gondolatok, amelyeknek hatására létrejött az, amelyhez ma az ő nevét társítjuk, a Richter Gedeon Gyógyszergyárak.

Tetszett? Oszd meg a történetet te is!

Érdekelnek a mágnások? Kövess minket a Facebookon!

A szöveg forrása: richter.hu

Körülbelül egy hónappal azután, hogy Richter Gedeon kérelemmel fordult Budapest Székesfőváros Tanácsához, hogy megvehesse a patikát az Üllői út 105. szám alatt, megkapta azt.

A A kis patika kedvező fekvéssel rendelkezett, hiszen közel volt hozzá Richter egykori egyeteme, pár sarokra volt mindössze Budapest akkori legnagyobb közkórházától, sőt a környéken vágóhidakat is lehetett találni szép számmal.

Richter ismerte a kor orvosait, jó kapcsolatot ápolt velük, és rájött arra, hogy azokat a gyógyszereket, amelyeket a klinikák orvosai felírtak, előre is elkészíthetné, sőt nagyobb volumenben, sorozatban is gyárthatná őket, mint Ford az autókat.

Felismerte azt is, hogy a friss és minőségi alapanyagok elengedhetetlenek ahhoz, hogy hatékony gyógyszereket készíthessen belőlük. Ezért szerződést kötött a környéken található vágóhidak tulajdonosaival, hogy a szakemberei az állatok levágását követően frissen juthassanak hozzá azok belső szerveihez, hogy feldolgozva azokat gyógyszereket állíthassanak elő.

Így lett a kellemes és előkelő kis patikából – ahova elsősorban a környék polgárosult hölgy tagjai jártak szíverősítőért és pipere szerekért – egy pici kis gyógyszergyár a főváros peremén.

Tetszett? Oszd meg a történetet te is!

Érdekelnek a mágnások? Kövess minket a Facebookon!

A szöveg forrása: richter.hu

Ma különleges napot ünneplünk. Általában virággal vagy más kedvességgel lepjük meg női ismerőseinket ezen a napon. De vajon mióta ünnepeljük meg a nőket, és miért pont ezen a napon? Nos, bár a Millennium Mágnásaiban is külön figyelmet fordítunk a női karakterek megjelenítésére, ám nem csak ez az oka annak, hogy mi sem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a napot!

A nőnapot ugyanis először 1910-ben, az Újvilágban ünnepelték meg, ám akkor még nem március 8-át, hanem február 28-át ünnepelték, egészen 1913-ig, amikor a német származású Clara Zetkin a II. Nemzetközi Szocialista Nőikongresszuson javasolta, hogy évente tartsanak Nőnapot. Ám ez a nőnap még köszönőviszonyban sem volt a maival. Hiszen ekkoriban a Nőnap célja a női egyenjogúság, a magasabb bérek a jobb munkakörnyezet volt.

Különféle történetek keringnek arról, hogy miért pont március 8-át tűzték ki a jeles napnak. Egyes források szerint a New Yorki-i textilmunkásnők 1857-es sztárjkja miatt, más források szeirnt szintén New Yorkban, 1908-ban ezen a napon tomboló tűzvészben 129 munkásnő halálának emlékére választották ki ezt a dátumot.

A nőnapot először a szavazójogért, a férfiak és nők közti jogi és gazdasági megkülönböztetés ellen folytatott felvonulások írták bele a naptárakba és a történelemkönyvekbe. Az első nagyobb megmozdulások Európában Németországban, Dániában, Ausztriában és Svácjban voltak – ez utóbbiban kaptak egyébként a legutolsók közt szavazójogot a nők.

Ki volt Veres Pálné? Miben volt úttörő Steinschneider Lilly? Mi volt a hivatása Kossuth Lajos testvérének, Zsuzsannának?

A fenti képen is látható Veres Pálné már nem érhette meg a százafordulót, a millennium évében, 1895-ben halt meg. Tanító és pedagógus volt, emellett ő volt a hazai Országos Nőképző Egyesület alapítója is.

Steinschneider Lillyről valószínűleg kevesen hallottak, ez viszont nem csökkenti érdemeit. Ő volt az első magyar (Monarhiabeli) pilóta nő. Első repülései már 20 éves kora előtt, az 1910-es években voltak.

Kossuth Zsuzsanna Lajos legkisebb húga aktívan részt vett az 1848-49-es szabadságharcokban. A tábori kórházak neki köszönhetően jöttek létre, nem csak ekkor, hanem később a környező háborúk idején is, mint amilyen a Krími-háború volt.

Ha érdekelnek a századforduló nagy női alakjai iratkozz fel a hírlevelünkre vagy kövess minket a Facebookon!

Tetszett? Oszd meg a történetet te is!

A szöveg forrása: mult-kor.hu

Richter Gedeon élete nem volt könnyű. Születése után röviddel anyja, majd apja is meghalt, így árvaként nőtt fel, bár a rokonok közt, Engelséknél valódi családra lelt. Ecséden születt, szülei halála után Gyöngyösre költözött, a gimnáziumot is itt végezte a ferences rend által fenntartott iskolában.

Már fiatalon, a gimnáziumból kikerülve a patikusi szakmát választotta hivatásának, talán nem véletlenül, hiszen apja is és anyja is olyan betegségekbe haltak bele, amelyeket később, abban a korban, amikor már gyakornokként a gyöngyösi patikában dolgozott, képesek voltak gyógyítani.

A Mersits patikában töltött gyakornoki éveket követően a Kolozsvári Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetében szerzi meg a bizonyítványát, amellyel a Budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karára iratkozik be, hogy az előtanulmányokat elvégezve orvosi szakon hallgathasson tovább. Így a sikeres szigorlatot követően ő is diplomát szerez azon az egyetemen, amit Richter Gedeon egyik oktatójáról, Eötvös Lorándról neveztek el később.

Pár évnyi kötelező gyakorlatot követően küldöldi tanulmányútra megy Nyugat-Európába, bejárja Németországot, Olaszországot, Angliát és Franciaországot, hogy korának új technológiáját, az organoterápiát megismerje.

1901-ben hazatér és eladja a családi birtokot, egyúttal kérelemmel fordul Budapest Székesfőváros Tanácsához, hogy megvehesse a patikát az Üllői út 105. szám alatt.

Tetszett? Oszd meg a történetet te is!

Érdekelnek a mágnások? Kövess minket a Facebookon!

A szöveg forrása: richter.hu

A Dreherek és a Heinekenek története sokban hasonlít egymásra. Mind a két család a sörgyártás révén lett ismert. Hozzávetőleg ugyanakkor, a 19. században kezdtek el sört gyártani, sőt ugyanazzal a technológiával, az alsóerjesztésű sörök készítésével váltak sikeressé.

Gerard Adriaan Heineken 1873-ban vásárolja meg az 1592-ben alapított De Hooiber sörfőzdét és Louis Pasteur egyik tanítványát kéri fel, hogy kísérletezze ki számára a Heineken féle alsóerjesztést. Ekkor id. Dreher Antal már halott, fia viszont már négy sörgyár, a schwechati, kőbányai, mischelobi és trieszti tulajdonosa.

Henry Pierre Heineken 1917-ben örökli meg apjától a gyár irányítását. Jenő ekkor már több, mint 10 éve vezeti a kőbányai gyárat. Heineken a sör eltarthatóságát fejleszti tovább, valamint átáll a nagyobb volumenű termelésre, amire szüksége is van, hiszen a szesztilalmat követően betör az amerikai piacra.

Alfred Henry Heineken, vagy becenevén Freddy 1940-től egészen 1971-ig irányítja a gyárat. Elsősorban a márkaérték növelésére koncentrál, a marketingre, amelyben meg is találja a számításait, hiszen mára a Heineken az egyik legismertebb sörmárkává vált és az egész világon ismerik. A Dreherek nem voltak ilyen szerencsések: az államosítást követően felhagytak a sörgyártással, termékük azonban a szocializmust is túlélte és ma a SAB csoport gyártja a Dreher sört, amely csoport a világ vezető sörgyártója, még a Heinekent is megelőzi.

Tetszett? Oszd meg a történetet te is!

A szöveg forrása: theheinekencompany.com

Az első világháború nem csak gazdasági károkat okozott a Dreher családnak, több tragédia is beárnyékolta az időszakot. A két háború közötti újabb aranykort pedig a szovjet államosítás zárta le, hogy aztán a Dreherek végleg felhagyjanak a sörgyártással.

Az első világháború előtt ifj. Dreher Antal és fia is hatalmasra duzzasztották a gyáraik kapacitását sorozatos felvásárlásokkal, 1890-től már akár évi 1 millió hektoliternyi sört is képesek voltak előállítani. Ezekből a gyárakból jön létre Jenő igazgatása alatt a Dreher Kombinát 1923-ban, majd 1928-ban bekebelezik a kanizsai Királyi Serfőzdét, hogy végül 1933-ra létrejöhessen a Dreher-Haggenmacher Részvényserfőzde Rt. – köszönhetően Jenő felesége családjának is. A gyár a hazai piac 70 %-át birtokolta és szállított Amerikába, Ázsiába, Afrikába, sőt még Ausztráliába is. A sikernek a második világháború vetett véget.

A háború során a gyárak nyersanyaggal való ellátása, valamint a lakossági fogyasztás csökkenése is egyre nagyobb problémákat okozott. Azt azonban, hogy a gyárat fel kellett adniuk mégsem a gazdasági gondok, hanem az 1948-as államosítás döntötte el. Ekkor kapta meg a gyár a Kőbányai Sörgyár nevet.

A szocializmus felbomlása után a gyár ismét új tulajdonoshoz, a South African Breweryhez került, a cég pedig az ipariműemlékek helyreállítása mellett tovább folytatta a Dreherek történetét.

Tetszett? Oszd meg a történetet te is!

A szöveg forrása: hvg.hu/

Mint egy esszencia, úgy foglalja össze a 19-20. század történetét ez a villa. Járt itt Kossuth, míg fogadóként működött, aztán a Haggenmacherek villája lett, majd Andrássy Gyuláné bérli, hogy végül a fővárosi bürokrácia tegye rá a kezét és legyen végül az enyészeté.

A villa története az 1700-as évek elejéig nyúlik vissza, birtokkövek bizonyítják, hogy a terület első tulajdonosa Johann Karl von Stettner udvari tanácsos és főhadbiztos volt. Már az ő idejében működhetett itt fogadó „zum Auge Gottes”, azaz Istenszeme néven.

1837-ben érkezik ide Kossuth, aki ekkor szerkeszti a Törvényhatósági Tudósítások című lapot, amely a megyei „önkormányzatok” munkájáról tudósított. A lap miatt Kossuth ellen hűtlenségi pert indítanak, ezért elfogatóparancsot adnak ki ellene, és a legenda szerint ebből a villából szállítják négy évre a budai Vár börtönébe.

Ezt követően kerül Haggenmacher Károly tulajdonába a villa, aki annak a Haggenmacher Henriknek a fivére, akitől az ifjabbik Dreher Antal 1910-ben megvásárolja a sörfőzdéjét Kőbányán. Károly valódi kis ékszerdobozzá változtatja a villát és a környékét, azonban 1921-ben öngyilkosságot követ el, feltehetően megvakulása miatt. Ekkor kerül a birtok Lujza, Jenő feleségének tulajdonába.

Lujza a fővárosnak adományozza a villát és a hozzá tartozó birtokot, azzal a kitétellel, hogy gyerekintézetet hozzanak létre benne. Erre csak 1949-ben kerül sor, ekkor jön létre a Kossuth Lajos Gyermekotthon, amely egészen 1990-ig működik és olyan gyerekek lakták, akiknek a családjában valamilyen tragédia történt, míg más forrás szerint pszichoorganikusan sérült gyerekek otthonául szolgált.

Tetszett? Oszd meg a történetet te is!

Apja halála után vette át a kőbányai üzem vezetését, és akárcsak apja, ő is a sörgyárban tanulta meg a mesterséget. Irányítása alatt szépen gyarapodott a gyár és a család is, feleségül vette nagyapja egykori riválisának, Haggenmacher Henriknek a legkisebb lányát, Berta Lujzát, és ő volt az, aki megvásárolta és mintagazdaságá fejlesztette a Brunszvik kastélyt és birtokot. 

Apja 1905-ben hozta létre a részvénytársaságot, amelyről 1907-ben vált le a kőbányai gyár, amely így már teljes egészében Jenő vezetése alá tartozott, bár apja és testvérei névleg még a gyár vezetői pozícióiban maradtak.

Jenő felesége családjától, a Haggenmacherektől kapott segítséget a gyár napi ügyeinek intézésében. Sőt a gyár jövője is részben tőlük függött, hiszen Jenőnek és Lujzának először ikrei születtek, akik pár napon belül meghaltak, majd ezt követően három lányuk, akik az Erzsébet, Mária és Anna-Mária névre hallgattak.

Jenő nem csak a sörgyárat fejlesztette, hanem az apja által vásárolt Brunszvik kastélyt is hamar mintagazdasággá formálta, ahol egy méntelepet is létrehozott, hogy hódolhasson lovas szenvedélyének.

A boldog éveknek a háború vetett véget, amely nem csak gazdasági szempontból volt jelentős a Dreherek számára, hanem több családi tragédia is beárnyékolta az amúgy is borús éveket.

Tetszett? Oszd meg a történetet te is!